|
Miért tarja magát a tévhit, mely szerint a nőket kevésbé fenyegetik a szív – és érbetegségek? - talán, mert korábban valóban így volt, mára azonban a nőknél a halálozások több mint felét szintén ilyen betegség okozza, tehát sokkal többen halnak meg szív – és érbetegségben, mint például emlőrákban, ám az előbbire mégis sokkal kevesebb figyelmet fordítunk.
Éppen ezért a férfiaknál veszélyeztetettebbek a hölgyek: mert nem tudják, hogy veszélyben vannak!
Az igaz, hogy a változókorig némi védelmet nyújtanak számukra a női nemi hormonok, ám utána nem. Még akkor sem, ha mesterségesen pótoljuk e kieső hormonokat, egyszerűen ezt a funkciót nem tudják átvenni. És ne felejtsük el , hogy a nőkre ma már szinte ugyan olyan életmódjellemző , mint a férfiakra , s ugyanolyan terhek hárulnak rájuk.
Már több mint negyven éve ismerjük a kockázati tényezőket ezek közül, van amelyeket befolyásolni tudunk , és van amelyeket nem.
RIZIKÓFAKTOROK:
Adottak: életkor, a nem, öröklött hajlam
Befolyásolhatók: dohányzás, magas koleszterin - és vérzsír szint, túlsúly, cukorbetegség, magas vérnyomás, tartós stressz
A felsorolt veszélyeztető tényezőket mindannyian ismerjük. Mégis dohányzunk, egészségtelenül étkezünk, keveset mozgunk, valóban nem érezzük magunkat kellően ösztönözve a változtatásra. Ennek az egyik oka, hogy a megoldáshoz szokásainkon kellene változtatnunk, s ez a legnehezebb. Viszont az a tapasztalat, ha csak valaki egyszer is átélt például önmagától oldódó, de halálfélelemmel járó mellkasi szorítást, az kész arra, hogy a jól ismert tanácsokat végre megfogadja. Ilyenkor természetesen kivizsgáljuk a beteget, és a további szövődményektől igyekeznek megóvni. Azt tudni kell, hogy:
- a dohányzás nem csak közvetlenül szűkíti az ereket, hanem kórosan befolyásolja a vér koleszterin összetételét is.
- ártó - védő koleszterin egy és ugyanazon anyag, koleszterin, egyszerre óvja és támadja az ereket.
A koleszterin életfontosságú vegyület, amelyet szervezetünk termel, s részt vesz például bizonyos hormonok felépítésében, de jelen van a máj által termelt epében is. Az érrendszeri betegségek szempontjából a koleszterin két fajtájának van különleges szerepe.
A HDL koleszterin nagyon fontos érvédő faktor, míg az LDL – koleszterin támadja az erek falát / ez megtalálható az állati eredetű zsiradékokban is/.
Ezért fontos, hogy szűrővizsgálatoknál – többek között – ezek szintjét külön
Külön, valamint a trigliceriddel együtt is megmérni.
A normális laboratóriumi értékek:
Összkoleszterin: 2.4 – 5.2 mmol
HDL koleszterin: 0.9 – 1.9 mmol
LDL koleszetrin: 1.8 – 4.9 mmol
Triglicerid : 0.6 – 2.4 mmol
A koleszterin hogyan károsíthatja az ereket?
Az érbelhártya nagyon fontos szervünk, ez borítja belülről a verőereket, amelyek a szív bal kamrájából, induló főverőérből az egészen apró hajszálerekig eloszolva, minden egyes sejtet ellátnak oxigén – és tápanyag dús vérrel. A koleszterin zsíros, elmeszesedő masszaként rakódhat le az érbelhártyára, és úgynevezett plakkokat hoz létre. Ezzel szűkíti az eret, csökkentve az ér ellátási területéhez jutó vér mennyiségét. Tehát a plakkok - az ér szűkítése mellett, ha az eret borító érbelhártya a felrakodott plakk miatt feszül, megreped, gyakorlatilag seb keletkezik rajta. Amely körül a vérlemezkék összecsapódnak - hasonló véralvadási folyamat zajlik, mint amikor a bőr felszíne sérül - tehát vérrög keletkezik az érpályán belül, s ha ez egy eret elzár, akkor a terület, amelyet az ér ellátott nem jut vérhez / azaz oxigénhez és tápanyaghoz / az a terület elhal. Ugyan ez történik, ha egy plakk válik le az érfalról, és tovább sodródik. Tehát ha sok plakk rakódik fel az ér falára, beszűkülhet, vagy elzáródik. Ez attól függ, hol történik. Ha például a nyaki verőerek valamelyikében, ahol az agy nem kap elég oxigént, akkor szélütés –stroke – alakul ki. Ha a szívizmot ellátó koszorús- erekben – az átmeneti mellkasi szorítástól a klasszikus szívinfarktusig széles a következmények skálája. De bárhol a perifériás keringés mentén is jelentkezhetnek panaszok, ahol az ér már nem tudja ellátni funkcióját. Fontos tudnunk, hogy a verőerek egyetlen rendszert alkotnak, tehát ha például a lábban érszűkület van, valószínű, hogy a többi artéria is beteg, legfeljebb még nem okoz panaszt. Sok múlik azon is, hogy a szűkület, elzáródás hirtelen alakul – e ki, vagy fokozatosan. Az utóbbi esetben van idő arra, hogy úgynevezett megkerülő erek alakuljanak ki, amelyek megpróbálják átvenni a beteg, szűkülő ér feladatát, és ellátni vérrel az érintett szöveteket. A hirtelen szívhalál leggyakoribb oka azonban a koszorús erek azonnali elzáródása, azaz a szívizominfarktus. A hirtelen halál a negyvenes éveiben járót is elérheti, sok esetben éppen a szűrés hiánya miatt, úgy hogy sem ő, sem a környezete nem tudott róla, hogy beteg. Ilyenkor bárhol is vagyunk - utcán, munkahelyen - azonnal el kell kezdeni az újraélesztést: szívmasszázzsal és lélegeztetéssel. Így van esélye annak, hogy a keringés újraindul, és az agy annyi oxigénhez jut, hogy maradandó károsodás nélkül átvészelje, amíg a segítség megérkezik. Ne feledjük, egyes kockázati tényezők, mint a magas vérnyomás, emelkedett vérzsír szint kezdetben nem okoznak tüneteket, ráadásul, ha több rizikófaktor van egyszerre jelen, azok negatív hatása nem pusztán összeadódik, hanem hatványozódik. Ezért a szűrő vizsgálatok valóban életet mentenek, mert még idejében kerülhet szakorvoshoz a páciens. Tudja – e hogy
- a „sokat lótok – futok munka közben” nem helyettesíti a rendszeres testmozgást.
- a tartós stressz az egyik legnehezebben befolyásolható rizikótényező
- a magas vérnyomás és cukorbetegség a pici és nagy ereket egyaránt károsítja.
- ha a szülőnél előfordul szívinfarktus, akkor az utódja nemcsak örökli a hajlamot, hanem fiatalabb életkorban lesz veszélyeztetett is.
- a dohányzás nemcsak közvetlenül szűkíti az ereket , hanem kórosan befolyásolja a vér koleszterin –összetételét is.
- a csökkentett zsír - és koleszterin tartalmú étrend egyben csökkenti a testsúlyt is.
|
