|
Az elmúlt hetekben több egészségügyi konferencia értékelte Magyarország lakosainak egészségi állapotát. A tudományos konzultációkon neves orvos professzorok - statisztikailag alátámasztott érvekkel - látszottak igazolni, hogy Magyarországon a vezető halálok, a szív -és érrendszeri betegség.
Ez egyben azt is jelenti, hogy Európában, e tekintetben "dobogós" hellyel dicsekedhetünk. A halálozási statisztikák szerint az összhalálozás több mint 50% -ért e betegségek a felelősek.
Számunkra természetesen ez igen súlyos, sőt hangsúlyos értékelés. S bár több helyen az is elhangzott, hogyan és miként lehetne a betegséget primer prevenció folytán megelőzni, kevés szó hangzott el arról, hogy milyen megoldással lehetne a rizikófaktorokat - helyes életmód, ill. táplálkozás, az elhízás és annak következményei, cukorbetegség a magasvérnyomás a stressz - kívánatos szintre csökkenteni.
Természetesen ehhez sok pénzre lenne szükség. Sok-sok felvilágosítómunkát kellene végezni és erre a kormányzatnak az eddiginél is több figyelmet, kellene fordítani. Igaz, hogy az utóbbi években - különösen a Nemzeti Egészségügyi Program és annak megfelelően amédiákban a korábbiakhoz képest szaporodtak a megelőzést sulykoló, fókuszáló előadás sorozatok, információk egy-egy rizikófaktorra irányították a figyelmet, de ennél többre van szükség.
Finnország a példa, erre hogy, hogy lehetne javítani ezen a helyzeten, ahol a hetvenes évek közepén, hasonló volt a helyzet az infarktusosmegbetegedés és a halálozási statisztika tekintetében. Talán az őmódszereiket megismerve, tapasztalataikat felhasználva nálunk isjavítható lenne a mostani súlyos állapot.
Az akkori Finn kormányzat pénzügyi forrásokból tetemes összeget fordított a megelőzésre, s erőfeszítésüket siker koronázta.
A szív - és érbetegség - mint népbetegség - különösen a rendszerváltásóta van felfutóban, köszönhetően jelentős mértékben a stressznek, amelyrizikófaktorról
Érdekes módon a legkevesebb szó hangzik el a tudományos konferenciákon. Pedig a tulajdonváltás /magánosítás/ következménye, az elbocsátásokbanis megnyilvánult. A korábban szinte ismeretlen élethelyzet egyesszemélyek életében olyan változást okozott, amelyet pszichikailagképtelenek voltak feldolgozni és betegségek közvetlen kiváltó oka lett. Ha korabeli (1989 -90-es évek) statisztikáját megvizsgáljuk ebben az időtájban menekültek viszonylag nagy tömegben, rokkantsági nyugdíjba az emberek.
Nem tudunk ugyanakkor olyan statisztikai adatról, amely arról készült volna, hogy mennyi azoknak a száma, akik rehabilitáció után, ismételten a társadalom hasznos (aktív) tagjaivá váltak.
A "dobogós" hely említése mellett pedig célszerű volna egy ilyen adatotközzé tenni, mert különben a helyzet bemutatása túlságosan egyoldalúváválik.
Ismert számos ilyen betegségen átesett személy, akik betegségük után ahelyes életmód kritériumait betartva az egészséges embernek megfelelőszinten dolgoznak, reaktiváltak lettek.
A Magyar Szív Egyesület nem önmagáért van. Küldetése van nevezetesen, hogy segítse azt a sokszor áldozatos munkát, amely a dobogóról való lekerülést segíti elő nemcsak szavakban, de tettekkel is. Ehhez sokkal több segítségre volna szükség a Kormányzattól és az illetékes szervekrészéről anyagiakban is.
Ó.K.
|
